*Ahoy Azarus működésbe lép Kitiarán, kislisszol az ágyból.* - Bocsi, de ez szerintem kettes menet, nem hiányzom hozzá! Azzal köntösét, egyebét hátrahagyva dúdolva elhagyja a lakosztályt.*

*Felnyög a fájdalomtól, ami hirtelen beléhasít, de aztán elengedi magát, és hátrahajtja a fejét. Az erőszakos mozdulatok előbb csak fájdalmat okoznak, majd egyre inkább élvezni kezdi őket. Dyedra távozását észreveszi, de nincs abban az állapotban, hogy megpróbálja megakadályozni. Fel-felnyög a növekvő élvezettől.*

*meglepődne azon, hogy kitara így hagyja magát, de erre most jelenleg nincsen ereje vagy idegszála, hiszen minden egyes izma azon dolgozik, hogy az élvezetet hajszolja, ami lassacskán de biztosan éri el a démon testét*

*Egyre hangosabban nyögdécsel, ahogy egyre inkább hozzászokik a mozdulatokhoz, a csípője is egy ritmusra mozog Azaruséval. Végül ugyanakkor éri el a csúcsot, mikor a férfi. Felsikolt, majd zihálva hanyatlik hátra az ágyon.*

*szomorúan konstatálja, hogy hugocskája meglépett, mert így két nő helyett csak egyet kaphatott meg, de ami késik nem múlik. Lefordul Kitiaráról, szinte azonnal visszatér arcára a közöny, és a zuhanyzóba megy, hogy lehűtse magát. Mikor végzett, megtörölközve egy alsónadrágban lép ki onnan, Kityre pillant aztán távozik... megy újabb szobára*

- További jó szórakozást... *szól Azarus után, van egy biztos tippje, hogy hová megy... Végül felkel, és ő is tusolni megy, majd mikor végzett, visszatér az ágyra, és lefekszik, bár belegondol, hogy lehet, hogy itt ő is találna további partnereket... de majd holnap. Most inkább alszik egyet.*

*Benyit a lakosztályba, természetesen a megszokott körülményekhez híven itt is minden hatalmas, és nem veti meg a luxust sem... *
- Sajnálom, de csak egy ágy van... Ha gondolod, én majd máűshol töltöm az alvásra szánt időt...
*ajánlja fel... azt persze nem mondja, hogy akkor valószínűleg az egyik hugánál lesz... ugyan eddig nem volt mással, mióra ismeri Katrinát... de mindenen lehet változtatni, főleg, ha a nő nem kér belőle... Az meg egyenlőre meg sem fordul a fejében, hogy erőszakos legyen*
- De azért örülnék, ha nem lenne gond abból, hogy egy ágyban kellene aludnunk... hiszen ha minden igaz... nagyon sok időt fogsz itt tölteni, mondjuk pár száz évet, és nem hiszem, hogy jó lenne, ha minden alkalommal más ágyában kötnék ki... Bár.. te tudod...

*Miért tudta hogy ez a látvány fogja fogadni? Valszínűleg azért mert annyira azért már megimserte Valcant, hogy ha egy lakosztálya van oda tuti nem tesz két ágyat, vagy egy vendégszobát. De mivel a franciaágy meglehetősen nagy, így úgy érzi megbirkózik a feladattal, névszerint hogy ellenáljon a Valcannal való "birkózás" kísértésének. Legalábbis egy darabig.* - Ó, a világért nem túrnálak ki az ágyadból.. *az előbb említett fekvőalkalmatossághoz sétál és leül rá, majd párat rugózik rajta hogy megnézze mennyire kénylemes és strapabíró (hát most na).* - Nem zavar ha egy ágyban kell veled aludnom. Megtettük már párszor. *torokköszörülés* Persze az teljesen más helyzetben volt. *inkább csendben marad és gondolkodik hogyan terelhetné el a témát az ágybirtoklásról*

- Rendben van... Akkor ezt is megbeszéltük. Általában nem szoktak kopogás nélkül bejönni a többiek, szóval nem kell attól félned, hogy ha nem vagyok itt, csak úgy rádtörnek. Valamilyen szinten emberiek vagyunk mi is, pár szokás erejéig... Amúgy, mi a véleményed... Hogy látod most a világot, démonként? Csak azért kérdezem, mert szeretélek majd elkezdeni tanítani... Meg elmehetnénk sétálni, megmutatnám a környéket, és a veszélyekre felhívhatnám a figyelmedet... Persze, ha akarod. Ha nem, akkor magadra hagylak...

*Örül mint majom a farkának hogy Valcan vált témát* - Ó, hát most még kicsit furcsa. Úgy értem, halandóként elképzelni sem tudtam mindezt. És így egyik pillanatról a másikra megemészteni, nehéz. De megbirkózom vele. *elmosolyodik, kicsit fanyarul, de nem szomorúan. Kicsit fáradt, de annyira kíváncsi az itteni dolgokra, hogy fokozott érdeklődése és felfedezőkedve elnyomja a fáradtságát. Egyébként sem érzi még magának a testét annyira. Új dolgokat érez magában, amellett hogy a jóérzések sokkal tompábbak, a rosszak pedig felerősödtek. Valamint feléledt benne egy ösztön, amit gyilkolási-öszönnek hívnak. Eddig csak akkor ölt ha rákényszerült, most viszont érzi hogy bármikot megtudná tenni.* - Ne, ne hagyj itt. *ellenkezik hirtelen, túl hirtelen. Igazából most az utolsó dolog amire vágyik az egyedüllét. Valakivel muszály beszélgetnie és éreznie hogy társaságban van* - Vagyis, mehetünk. Elvégre magamat ismerve, ha nem mutatod meg, rögtön megtalálom a veszélyforrásokat. Vonzzom őket.. *sokatmondó pillantás Valcan-ra. Rejtett utalás*

*Kicsit meglepődik azon a hirtelen "ne hagyj itt" kirohanáson, de betudja annak, hogy most kicsit megváltoztak a dolgok Katrina életében*
- Jól van, akkor... menjünk...megmutatom neked a hegyet, és a kinti részeket is. Remélem, azért tetszik neked itt, nem szeretném, ha rosszul éreznéd magad ezen a helyen, mert nekem sokat jelent, és jó lenne, ha otthonodként tekintenél rá...
*na nem mondja ki, hogy azért, mert szeretné ha minden a legnagyobb rendben és összhangban lenne közöttük... Csak mosolyog egy haloványat, aztán az ajtóban áll már csak meg. Kezét Katie felé nyújtja...*
- Gyere...

- Viccelsz? Ez a hely állati! Ha minden zuga legalább fele annyira csodálatos mint a hall akkor máris imádom! *nem megszokottak tőle ezek a kirohanások, meg agyon dícsérések, de komolyan nagyon tetszik neki a hely. Azért rendes a pasi hogy így törődik azzal hogy mennyire tetszik Katie-nek a hely. Valcan kezére néz, majd vissza a férfira, aztán megint a kezére és úgy dönt az még nem számít megadásnak ha ezt a kéznyújtást elfogadja, elvégre semmit nem jelent. Szóval feláll az ágyikóról (amiről megállapította hogy istenieket fog benne aludni..), és fogadja a kéznyújtást*

*Lakosztályának ajtaját berúgva érkezik meg, Rachelre nem szentelt túl sok figyelmet az út alatt. Végül csak le kell tennie a pop cornt. Úgy tesz, mintha Rachel ott sem lenne. megszabadul ruháinak angy részétől, majd a külön kialakított fürdő helységbe lép. Igen hamar végez, onnan kisétál egy szál törülközőben, és leül az ágyra.* Te még mindig itt vagy? *kérdezi kicsit meglepetten, de inkábbráförmedésként hangzott a kérdés. [Ja igen, lakosztályról annyit, h rohadt nagy, luxus, kényelem, meg minden van ami kell, az ajtó messze az ágytól és nem túl könnyű innen elteleportálni, vagy esetleg ide betoppani váratlanul]*

*A fotelban ül, míg Zack magával foglalatoskodik, aztán ránéz csodálkozóan.* Te hoztál ide, ne is várd el, hogy egy hamar megszabadulsz tőlem... *bájvigyor, feláll, lerakja az asztalra a maradék popcornt, majd bemegy a fürdőbe, zuhanyozni, természetesen magára csukja az ajtót...*

*Nem, mintha nagyon rá akarna törni. Mire Rachel kijön, addigra ő már az ágyban van, és vak sötétség. egy hamar nem fog innen kitalálni, ő pedig nem fog óvóbácsisat játszani, hgy kikísérje a buszmegállóig, és hasonlók. Persze egy nagyobb fajta francia ágy van, ha Rachelnek nem lenne elég kényelmes a fotel..XD*

*Nem tervezte, hogy fotelban alszik... mire kijön, egy selyem hálóing van rajta, nem a mini fajtából... a szeme hozzászokik a sötéthez, átmegy az ágy túloldalára, majd befekszik Zack mellé. A takarót picikét lehúzza róla... megesik XD*

*Kicsit erőszakosan visszahúzza a saját takaróját, és hopp. Elszakadt Rachel hálóinge. Mostmár a minifajtából való. mekkora kár érte..*

*Felül, nyugodtan sóhajt, majd kitrappol a szobából, át egy másikba... ott az ágyról szépen leszedi az ágyneműt, vissza megy Zack szobájába (csakazértis), és nem veszi át a hálóinget. Jó az úgy! Elterül, és mosolyog, képzeli, most mennyire idegesítheti Zacket.*

*Na jó, mostmár ezt megunta Zack. Inkább rámozdul Rachelre, és mivel nem kap visszautasítást levágnak egy menetet. Miután neki jó volt, ő már békésen alszik*