Nah, erről sem annak kell eszedbe jutni, amit jelent. A Faltörő kos egy kocsma a vásár szélén. Ha ide bejössz, nem éppen a legkedvesebb társaság fogad, azonban az egyik asztalnál ül egy zord képű fickó. Senki nem tudja ki fia-borja, csupán annyit lehet róla tudni, amit a pletykák elárulnak. Varázs ereje van, és energiával táplálkozik. Ha leülsz hozzá, akkor kihív szkanderozni. Biztosan te nyersz, és ő cserébe ad neked kristályokat, azonban neked az értékeiddel kell fizetned!

Választanod kell, hogy a Támadási vagy a Védekezési értékeidből vonjon e le a kristályért cserébe.

1-es szintűeknél -3 erőpont +1 kristály
2-es szintűeknél -4 erőpont +1 kristály
3-as szintűeknél -5 erőpont +1 kristály
4-es szintűeknél -6 erőpont +1 kristály

* a pultnál ól és elmélyedt beszélgetést folytat a csapossal meg még néhány sötét alakkal, akik valószínűleg démonok szintén. keze mellett egy füstölgő ital, amit úgy iszik, mintha a legmegszokottabb lenne efféle undorító löttyöket fogyasztani*

*egészen véletlenül pont abban a kocsmában jelenik meg,ahol Sarah is van. Alice odamegy hozzá,kicsit csodálkozva,hogy így összefutottak,de azért köszönti mesterét*-Szia!

*ahogy Alice odaér, a beszélgetés utolsó moraja is elhal. Sarah sötét szemeit tanítványára villantja, majd megereszt felé egy feszes mosolyt, ezután a többiekhez fordul* Kérlek ne haragudjatok, dolgom végeztével vissza jövök, és folytathatjuk a csevejt.

-Ohh...miattam ne zavartasd magadat,nyugodtan beszélgethetsz még az....*végignéz a lényeken*urakkal...

*egy mizdulatával elcsendesíti a lányt, majd az ajtó felé int, jelezvén, hogy jobb lenne, ha most távoznának a helyszínről. meggissza a kupájában lévő folyadékot, majd egy mosollal az arcán kifelé tuszkolja Alicet a kocsmából*

-Valami rosszat mondtam?*kérdezi Sarahtól nagyon halkan,nehogy tovább fecsegjen hülyeségeket,mert a végén még kap az "uraktól".Alice engedelmesen kimegy a kocsmából*

*az egyik asztalnál üldögél, nincsen társasága, mert látják rajta a többiek, hogy lehetetlen feladat lenne 1 percnél tovább maradni az asztalánál, így Armanda nyugodtan tudja szürcsölgetni a kikért italát... tudja, hogy nem fogja egyetlen hímnemű sem zavarni őt. elég csak csúnyán néznie rájuk... bár itt mindenki démon, a pár nappal ez előtti incidens óra, inkább elkerülik őt... nagyon helyesen teszik ezt.*

*Mivel rég járt erre, és akkor sem túl sokáig volt itt, így úgydönt, hogy benéz ebbe a kis kocsmába. Szó szerint beront az ajtón, és egy kis feketés füst jelenik meg körülötte. Alice szépen-kecsesen belépdel a kocsmába, és mindenkire jó csúnyán néz. Viszont az egyik asztalnál teljesen "véletlenül" megpillantja Armandát. Alice leül vele szembe az asztalhoz, nem is nagyon érdekli, hogy mi lesz belőle. Hisz azért a tegnapi kis kalandjukon jót szórakoztak.*
-Szia!

*biccent felé köszönés képpen* Csak nem te is törzsvendég vagy? *int a pult felé, ahol rájuk meredt szemekbe bámul* Úgy látom, még mindig nem felejtették el azt a multkorit *motyogja maga elé, aztán szemeit Alice-ra vezérli* Na, és mi járatban erre felé?

-Háát...nem is tudom, csak úgy jövök-megyek erre,arra... És te? Látom beférkőztél a vendégek szívébe *vigyorog* -Nincs kedved még egy olyan kalandhoz mint a tegnapi? *szadista vigyor*

*megropogtatja a csontjait, és megissza a maradék italát* Nem tudom, hogy pont egy olyanhoz lenne kedvem, vagypedig egy teljesen másfajtához, olyasmihez, ahol lehet gyilkolni az ellenfelet, mert nem halhatatlan... *gondolkozik hangosan*

-Tőlem aztán kereshetünk olyat is, akit megölhetünk.... Az biztos, hogy jobb móka lenne, de hol találunk ilyet a halandókon kívül? *vonja fel a szemöldökét*

- a gyakorlópályán. *mondja megfontolt mosollyal az arcán* ott mindig kószál egy-két éhes zombi, akiért nem kár... *csillannak meg a szemei* Mit szólsz hozzá? Van gyomrod halottakat gyilkolászni? *hecceli*

*Felcsillan a szemei neki is, majd nagyokat vigyorog*
-Már, hogy ne lenne? Én mindig szívesen gyilkolok bárkit... *magyarázza, majd feláll, és várja Armandát, hogy ő is így tegyen.*

*pénzt nem hord magával, de itt nem is kell fizetnie... minden ingyen van egy magafajta démonnak. A kiszolgálásért cserébe inkább bérgyilkosi munkát várnak el* Nos, akkor induljunk! *int Alice-nak, majd minden köszönés nélkül elhagyja a kocsmát, amint kilépett az ajtón teleportál*

*a kocsmában üldögél, előtte a legkülönbözőbb idalok, amiket szépen sorra el is fogyaszt, minden utóhatás nélkül, közben az itt lévők felé fordul, és az arcukat tanulmányozza. Csak démonok vannak itt, angyalok meg se próbálnak ide jönni, pedig egy kiadós balhéban most benne lenne*

* Nem is nagyon érti, miért jött ide, talán csak az unalom volt a ludas, vagy a változatosságra áhított, teljesen mindegy. Amint belépett, anélkül, hogy körülnézett, vagy bárkire egyetlen pillantást is pazarolt volna, a csaposhoz sétált ráérősen, szépen ringó léptekkel és kért egy italt. A csapos egyből ki is szolgálta és minden cécó nélkül tette le elé a vörös, baljósan kavargó löttyöt, ami időnként bugyborékolt egyet-egyet. Időnként bele-belekortyolgatva, kissé unott fejjel kezdett neki a jelenlévők szemrevételezésének*

*egyáltalán nem visszafogott pillantással méri végig a kocsmába belépő démonhölgyet, majd nem várva tovább, egyszerűen csak odalép hozzá* Esetleg, megtudhatom a nevedet? *kérdezi minden mellékelt érzelem nélkül, viszont megvillanó szemekkel*

* Mikor Valcan megszólítja, csak akkor veszi észre a férfi jelenlétét és egyböl lekever magának lelkiekben egy pofont, hogy hogy lehetett ennyire vaksi, hogy nem vett észre egy ilyen erős és kívánatos pasit. Most, hogy megcsapta az erejének visszafogott szellője, hirtelen el se tudja dönteni, hogy hova fusson: a karjaiba, vagy az ajtó felé, de izibe! Még a lélekzete is elakad, ahogy végigméri.*
- Jo-Josslyn... *Nyögi ki, mikor eljut a tekintete a férfi szemeihez és képes rábírni magát hogy ne is vándoroljon lejjebb...*
~ Egek, a bugyim...~ *gondolja mélyen magában, már amennyire ez megy neki... de azért próbálja összeszedni magát...csak hát az edidgi pasijai meg ez a... hát ég és főld*