*elmosolyodik, és természetesen olvas a démon minden egyes reakciójából* Akkor Josslyn, engedd meg, hogy bemutatkozzak, az én nevem Valcan. *egy ügyes mozdulattal "ellopja" Joss kezét, és kezetcsókol, tekintetét egy pillanatra sem szakítva el a nőjétől* Milyen szomorú, hogy eddig még nem találkoztunk, igazán élveztem volna ez előtt is a társaságodat...
~ de ez után még jobban fogom ~
*szalad át benne a gondolat, amit egy kéjsóvár mosoly követ*

*Kissé meglepi a kézcsók, bár jólesik neki a férfi lovagias modora és főként a szavai! Persze tudja hogy az egész úgy hazugság, ahogy van, ahog azt is, hogy mire fel a nagy színjáték és ezer örömmel száll be a keringőbe ő is*
- Én is biztos vagyok benne, hogy nagyon jól éreztük volna magunkat együtt korábban... De ami késik, nem múlik, még van időnk mélyrehatóan megismerni egymást és kiélvezni a közös perceket * Feleli és pillantása, meg mosolya szemérmetlenül tükrőzi mire is célózgat burkoltan...*
~... legalábbis részemről semmi akadálya... az anatómiai ismereteimet is szivesen kiegészíteném... ezzel a testel...~ *pillantása ismét végigszalad a férfin*

*halkan elnevti magát, majd egy mindent eláruló tekintet kíséretében lép közelebb a démonhoz* Akkor, talán nem is kellene tovább várnunk. Bizonyára akad erre felé valami szoba, ahol van egy ágy... mondjuk, bevallom ha te ott vagy, még ágy sem kell. A helyszín lényegtelen... *minden visszafogottság nélkül fogadja Josslyn szavait és tekintetét, nem is kertel igazán, örül, hogy nem kell a megszokott udvarlási köröket lefutnia. Egészen közel hajol a nőhöz, és a fülébe suttog* Szeretnék elmélyülni benned... *aztán egy csók a nyakára, míg ujjai végigfutnak a tökéletes női testen*

*A csók, a szavak és az ujjak...az egész egy elfulló, kéjes sóhajt vált ki Jossból és karjai egyből a férfi nyaka köré fonódnak. Még szemei is félig lecsukódnak egy pillanat erejéig, annyira ki van éhezve, hogy már ennyitől is egészen elalél*
- Tőlem... akár itt és most is elmerülhetsz bennem egész nyugodtan... nem vagyok szégyenlős.
*Pihegi vágyakozón és tényleg nem zavarná még ez az alternatíva sem. Bánja is ő ki látja, vagy ki nem! Csak tartanának már ott!*

- azért adjuk meg a módját... *az ölelésből már az emeleti szobában bontakozik ki, de csak annyira, hogy levehesse magáról a ruháit, és cseppet sem türelmes mozdulatokkal Josslyn testét is meztelenné tegye. Ekkor hanyatdönti a nőt az ágyon, és végigcsókolja az egés testét, érzi, hogy nem sokáig kell puhítania őt, sőt, talán már semennyire, és még saját mércéje is azt mutatja, hogy minél előbb... minél gyorsabban... és élvezetesebben. Egy forró és vad csók közben teljesíti testének azon vágyát*

*A csókokat még csak túléli pár apró sóhajjal, de AZT már nem. Vadul kapaszkodik bele a lepedőbe, mikor Valcan belé csusszan könnyedén, és az eddig lehunyt szemei villámgyorsan pattannak fel. Na nem a fájdalomtól... Aztán lábait még szélesebbre tárja, hogy ne korlátozza Valkant semmiben ( ő ugyan nem lesz semmi jónak elrontója) és olyan hévvel falja közben a férfi ajkait, mint éhező az elé került vacsorát*

*minden gyengédséget elsöpörve hágja Josslynt, csókokkal orítva ajkait, nyakát és melleit, viszont olyannyira látszik Valcan tekintetében a semmitmondó közöny még most is, hogy mikor megpillantja saját szemeit Joss félnyő tekintetében inkább lehunnya a szemeit. *

*Most valahogy nem képes azzal törődni, hogy mit lát, vagy épp nemlát a férfi szemeiben, mert a tudatát sokkal inkább kötik le az aktus részletei, illetve a kéj, amivel már most alig bír... Kezei öntudatlanul is Valcan feszes hátsóján állapodnak meg és egy-egy durvább lökésnél erősen megmarkolják azt. De csípője is épp ilyen reflexszerüen kezd vad táncot járni a férfi alatt, ezzel is fokozva a fokozhatót*

*mikor már jócskán benne járnak vágyaik táncában, halk nyögések szakadnak fel a tüdejéből, aztán Josslyn alá nyúlva egy hirtelen mozdulattal megfordítja a felállást, most a nőnek kell dolgoznia, hogy önzően magára tudjon koncentrálni*

* Bár kissé meglepte a dolog, eléggé hirtelen fordult vele egyet a világ ugyanis, de hamar feltalálja magát és bravúrosan váltogatva a tempót vonaglik Valcanon. Közben egyik kezével a férfi mellkasán támaszkodik meg, a másikkal pedig csiklóját simogatja az élvezetek fokozása kedvéért. Ha már ő van fölül, legalább valami hasznát is vegye...*

*kifejezetten örül a nő találékonyságának, hogy saját magával is képes foglalkozni, levéve ez által Valcan válláról azta terhet, hogy mindkettejükre gondoljon, és hogy azon keljen dolgoznia, hogy a nő legalább annyira élvezze, mint ő. Mert azt meg kell hagyni, hogy Valcannak igazán tetszésére van az új felállás, és Josslyn törhetetlen munkája egyre inkább a végletek felé hajszolja őt*

*Szintén egyre inkább élvezi a dolgot és testében mindinkább elviselhetetlenebb méreteket ölt a kitörni készülő gyönyör az idő múlásával. Ez az ajkait elhagyó kéjes nyögések egyre gyakoribb felbukkanásában is híven tükröződik, amik végül egy sikollyá formálódnak össze, mikor elér a csúcsra. De csak addig áll le, míg izmai megfeszülnek az élvezettől. Amint elmúlik a hatás és már csak utórezgések vannak, már mozog is tovább Valcanon, amíg ő is át nem esik a várva várt orgazmuson. És hogy ezt kicsit előrébb hozza, kezei már nem saját testén barangolnak, munkálkodnak, hanem a férfiét simogatják és ajkai és nyelve is besegít*

*nem kell túl sokáig várnia Josslynnak, hogy Valcan is utolérje őt az élvezetek hevében, pedig igazán váratta volna még a nőt, de olyannyira elöntötte a testét a harcias kéj, hogy kéyntelen volt megadni magát neki. Így egy halngod nyögéssel élvez bele Jossba, aztán zihálva emeli le magáról a nőt, mintegy mutatva, hogy jó vagy édes, de ennyi volt... nem több...*

* Nem mondhatná, hogy valami nagyon jól esett neki, hogy a férfi ilyen hamar letessékelte magáról... Jó, nem vágyott egymáshoz bújós dumálgatásra meg hasonlók, de azért ilyen gyors lepattintásra sem... De nem dühöng rajta túl sokat, sietve bevágja magát a fürdő alá, hogy ha mást nem, hát élvezze a forró zuhany örömeit. Nem siet, mert nem érzi úgy hogy lenne értelme, sőt, talán a pasi el is tűnik így, mire végez*

*Joss tökéletesen gondolta azt, hogy talán el is tűnik, ugyanis abban a pillanatban, amikor a nő mögött bevágódott a fürdő ajtaja Valcan egy ügyes trükkel visszaszerezte a ruháit, és minden további magyarázkodás nélkül eltűnt a szobából, csupán egy fekete rózsát hagyott az ágyon saját maga helyett*

* Vagy negyed óráig nem jön ki a szobából és mivel nem figyelte, nem is tudja hogy Valcan mikor lépett le. A rózsát sem veszi észre, egészen addig, míg a bugyija után kutatva át nem mászik az ágyon... Megmosolyogja a szép gesztust és miután felöltözött, a rózsával kezében ment haza*
~ Na jó... Talán mégsem olyan reménytelenül tapló a pasi... ~

*a kocsmában üldögél... Egészen emgszerette ezt a helyet, hiszen általában nem szokták zavarni, meg a felhozatal is egészen kifinomult nőkből áll, nem pedig ribancokból, tehát meg van elégedve mindennel. Most éppen a pultnál ül, és az italát iszogatja*

*Betéved a kocsmába, ordít róla, hogy a démonok egyik kevelt helyisége. Viszont megérez valami ismerőset. Egy démont.*~Zandler~*körül néz és észre is veszi Zandlert. Igen rég látta már. Leül mellé és rendel egy italt.* Hello. Rég láttalak.

- Nézzenek oda, kicsi angyal... Hát látom van benned annyi mersz, hogy betedd a lábad egy kocsmába, ahol démonok tanyáznak... Netán öngyilkossági hajlamaid vannak? *kérdezi egy kicsit gúnyosan, de azért cseppet sem akkora lenézéssel, mint egy démontól elvárandó*

-Ha már errefelé lakom, illik ismernem a halandók világát is*kacsint* Öngyilkossági ajlam? Még nem gondoltam rá*rázza meg a fejét* De ha mégis megtámadnának... persze igazad lehet, jobb félni mint megijedni. *vonja meg a vállát, de nem távozik*