*Úgy érzi, hogy még órákig el lenne így, ezzel a vággyal az emlékeiben, de már teljesen szétázott, és lefárasztotta ez a szex. Egy ilyen jó menethez elég sok energia kell, így botladozva feláll, majd kimászik a zuhanyzóból. Még mindig forró a kéjtől, de inkább démoni erejével elpárologtatja magáról a maradék nedvességet is, így teljesen eltánik a párában. Egy törölközőt csavar maga köré, majd az ágyhoz megy, és elveti magát rajta. Továbbra is szuszog, de itt valamivel kényelmesebb. Nem tudja eldönteni, hogy hiányzik-e neki a pára, vagy sem.*

*ahogy lemászott róla a vacsorája... felkel a csempéről és végre lezuhanyzik rendesen... Jól esnek a testének a forró vízcseppek és az illatos habok... Így már egészen más kedvben lép ki a fürdőszobából, hogy Valentine-re nézzen... *
- Mi van démon? Csak nem belefáradtál ennyibe? Azt hittem... ez csak a bemelegítáés volt...
*neveti el magát, de testén megjelnik a ruha, mit a szobába lépéskor elhagyott, kezében egy pohár frissítő pezsgő s míg azt iszogatja előszedi a gondolataiban elraktározott ötletét*
- Mondd csak... nem lenne kedved lamiának állni?
*tisztára úgy érzi magát, mint egy toborzó parancsnok*
- Talán elintézhetném, hogy fajunkat gyarapítsd... és akkor nem lenne olyan unalmas az életed... főleg, ha emgízleled a vért... vagy ami még jobb egy lamia vérét...

*Ezen még el sem gondolkozott, de ez is a valami új kategóriába tartozik. Kíváncsisága ismét megjelenik a színen, és nem tudja, miként is döntsön. Bár másfelől ott van a meglepődés is, hiszen amikor démon lett belőle, ott nem volt választás. Csak a puszta tény, hogy elkárhozott lelke az idők végezetéig, vagy legalább addig, míg meg nem öli valaki, ezt a világot fogja tönkretenni. Így aztán ez a lehetőség még csábítóbb, mint amilyen valójában is.*
- Végülis kell a változatosság.. *válaszol csevegő hangnemben, mintha telesen természetes és magától értetődő lenne.*

*Mosolya kiszélesedik, nem az ő dolga, hogy felvilágosítsa a kölyköt arról, ez a döntése mivel is jár... Neki csak egy két lábon járó kifogyhatatlan vérforrásra és esetleges szexpartnerre van szüksége, semmi másra... És ha Hannah hajlandó lesz vérét adni ennek az archonnak... akkor Warya megnyeri az eheti lottót*
- Akkor kapard össez magad, mert ilyen zilált állapotban nem léphetsz Hannah elé, az azonnali halálodat vonná maga utén. Kapsz öt percet... aztán indulunk. Ne késlekedj, mert visszavonom az ajánlatot.
*azzal kilép a szobából, hogy lemenjen a pulthoz, kérni magának még egy italt*

*Rövid habozás után a zuhanyt választja, hihetetlen gyorsan letusol, aztán erejével ismét megszárítja magát. Közben ruhákat teremt magának a semmiből, hogy azt felkapkodhassa. Még a tükröt is használja, de hogy minek..? Végül nyugodtan kilép a szobából, és elindul a lépcső felé. Lent Warya mellé lépdel a pulthoz, és ő is kér egy italt, hasonlót, mint amilyet a lamia kortyolgat, csak lehetőleg vérmenteset. Egyelőre még csak ehhez van kedve, vérrel ráér később is, ha szerencséje van, nem?*
- A magam részéről készen állok. *jelenti ki magabiztosan, hiszen még ő sem tudja, mi vár rá. csak az új csábítása.*

*Végig néz a férfin, majd úgy dönt, hogy inkább nem kommentálja a látottakat... jobb az úgy mindkettejüknek. Felhajtja az italát, majd a kijárat felé indul*
- Acheronra megyünk. Amíg nem kérdeznek, te kussolsz... mert most eldől, hogy életben maradsz-e vagy meghalsz a scelosok nagy örömére... remélem érthető voltam...
*nem várja meg a választ, elteleportál az adott koordinátákra*

*A bál után nem ment vissza a kastélyba, nem akarta látni mesterét. Inkább szétnézett mindenhol, míg ráakadt erre a kocsmára. Úgy dönt megnézi közelebbről magának a helyet. Besétál a sötét, nem túl bizalomgerjesztő helyre és letelepszik egy az ajtótól távoli sarokba. Rendel egy whisky-t és kivételesen rágyújt egy szál cigarettára is. Ráfér egy ilyen este után... Miközben az italát kortyolgatja szemrevételezi a többi vendéget is. Nem tűnnek valami barátságos pofáknak, sőt van köztük egy sötét ruhákba burkolódzott alak aki állandóan felé tekintget és szemei csak úgy szórják a szikrákat. Magában eldönti, hogy ha nagyon felpaprikázza a körmére néz a pasinak.*

*Az estély után visszatért a szobájába.Lezuhanyzott, és átöltözött szokásos szerelésébe.Magához vette kedvenc kardját és elindult a városba szétnézni.Elvégre újjászületése óta csak a kastélyban járkált fel-alá.Épp egy sötét utcában sétált, mikor megpillantotta a Faltörő kost.Már messziről lehetett hallani a kiszűrődő kocsmazajt.Épp egy ilyen helyet keresett, hogy egy kicsit kikapcsolódjon.Mikor benyit az ajtón minden figyelem rá irányul, egy pillanatig teljes csend lesz, majd minden visszazökken oda ahol a megérkezése előtt tartott.
Szép lassan egy magányos asztalhoz lépdel és helyet foglal a kényelmesnek nem mondható széken.Azonnal kér is egy korsó jéghideg sört.Míg elfogyasztja az italát végigméri a társaságot.
Az egyik alak folyton egy nőt bámul aki egy sötét sarokban ücsörög.Ők a legszembetűnőbbek.A többiek valószínűleg törzsvendégek.Elég jól látszik rajtuk.Hátradől a székben és csak élvezi a hangulatot.*

*Nyílik a kocsma ajtaja, és belép rajta Amsah... meg fagy a légkör egy pillanatra, majd folytatódnak tovább a beszélgetések és egyebek. A pulthoz lépdel, ahol máris ki lesz szolgálva egy pohár vérrel. Vált pár szót egy fiatal angyalkával... majd mind a ketten eltűnnek az emeleten lévő szobák egyikébe. Amikor úgy egy fél óra elteltével visszajönnek az angyalka kissé sápadt, de úgy összességében jól van. Elköszön a lamiától majd sietve távozik nagy zavarában.
A démonnő végighordozza a tekintetét a jelenlévő vendégeken és megakad a szeme egy magányosan üldögélő démonon. Halálosan megvillanó mosollyal, azaz bájos pofival odamegy hozzá*
- Leülhetek, drága?
*pislog kettőt és válaszra se várva helyet foglal... ám ahelyett, hogy Leont fürkészné, Ophelián tartja a szemét*
- Ínycsiklandozó cukorfalat a kicsike, nem? Amúgy a nevem Amsah...

*Egyre feszültebb lesz. Már nem csak a sötét alak bámulja, hanem valami furcsa energiát sugárzó démonnő is. Kezd ideges lenni. Na jó, nem kezd. Már az. Felfortyan és istenesen elordítja magát.*
-Mi van, nincs ezen a kibaszott helyen semmi érdekes rajtam kívül?! Díjaznám ha legalább valami helyes pasi nézne meg magának egy szottyadt csuklyás alak, meg egy vérszopó ribanc helyett!
*Azzal feláll és elindul kifelé közben felgyújtja az asztalt amelynél még az imént ült.*

-Az bizony.*szeme felcsillan és ördögi vigyor jelenik meg az arcán*
-Én Leon vagyok.Gondolom te egy Lamia vagy.Legalábbis az előbbi jelenet alapján erre gondolok.*Míg ezt kimondja gondolatai erejével bezárja az ajtót és egy asztalt repít elé.*
-Armanda mesélt rólatok.Kíváncsi lennék, hogy működik nálatok ez a vérszívós dolog.*szeme a nő véres szájára téved,majd a dekoltázsára.Végül elfordítja a tekintetét a csapos felé.*
-Meghívhatlak valamire szivi?*kérdi Amsahtól.*
-És te kérsz valamit?*átordítja a termet Ophelia felé.*

- Nos... kedves Leon, ha szeretnél többet megtudni rólunk akkor menjünk fel az egyik szobába és engedd, hogy megharapjalak. Garantálom, hogy neked nagyobb élvezetet fog nyújtani, mint nekem... lévén, hogy a harapásunk az áldozatot extázisba... maximális élvezetbe hajszolja...
*válaszolja sokat mondó mosollyal, majd Ophelia mellett jelenik meg és megfogva annak kezét egyszerűen beleharap, hogy lenyugtassa... jobb az élvezet mint az ideges dühkirohanások, nem? Meg a tulaj sem örül annak, ha csak úgy poénból lángra kapnak az asztalok stb... Mindeközben odaviszi őt az asztalukhoz, lecsüccsenti és Leonra kacsint*
- Neki egész fincsi a vére... ha jól gondolom, akkor egy második generációs a mestere... nézzük csak, Constantine? Ohh... szegény kicsikém... mibe keveredtél?

-Dugd fel magadnak az italod!*Üvölt vissza a férfinek és tovább lépdel az ajtó felé. Rángatni kezdi, de hiába. Már éppen készül, hogy porig égesse az egész hülye kóceráj, amikor egy harapást érez a karján. Az első másodpercben megpróbálja ellökni, de hirtelen megáll a levegőben a keze. Egyszerre valami földöntúli élvezetben lesz része. Olyan, mintha többszörös orgazmust élne át. A fellegekben szárnyal, a külvilág eltűnik, szemeire köd ereszkedik és önkéntelenül is bambán néz, fülig érő szájjal. Kezd magához térni, amikor hangokat hall és látja, hogy az előbbi két démon mellett ül. Csak bambán pislog a semmibe.*

*Csak pislogva figyeli a jelenetet.Ophelia a harapás után olyanná változott mint egy óvodás aki megkapta a régóta várt karácsonyi ajándékát.Percek óta csak ül mellettük és vigyorog, mint egy idióta.Úgy dönt inkább rendel neki egy italt.Kér egyet a legütősebb vodkából, majd a nő elé löki.Majd Amsah felé fordul.*
-Nagyon tetszett amit az előbb csináltál vele.Szívesen kipróbálnám ezt én.Kíváncsi lennék mi mindent tudnál meg róla egy harapással.
*Ízelítőként fejét jobbra fordítja, és kinyújtja a hátát, mintha csak nyújtózkodna, közben ezüst kezével megvakarja a nyakát pont a vénájánál.*

*Na persze... ilyenkor bezzeg mindenki szereti a lamiákat... csak úgy általában utálják őket... tisztára, mint egy cirkusz, de Amsah ezt nem veti senkinek a szemére, inkább odahúzódik Leonhoz és ráhajol, hogy végig nyalva annak vénáját bele haraphasson. Nem iszik belőle sokat, de a hatását így is érezheti a férfi.
Amikor végzett lenyalja a szája szélét és előre dől, magába döntve az előtte hirtelen megjelenő italt*
- Nos, szeretnéd, ha kielemeznélek? Lássuk csak... fiatal vagy, és nem olyan régen kaptad vissza az életedet a testvéredtől, ha jól gondolom... ezen kívül van egy igen érdekes tulajdonságod, amit jobban szeretsz titkolni, mert elveszíted magad fölött az uralmat, ha ő előjön.
*közli mosolyogva, majd Ophelia karjára teszi a kezét és a szemeibe néz...*
- Hamarosan ő is rendben lesz. Úgy látszik, nincs hozzá szokva az ilyesmihez...

*Kezd magához térni. A köd fokozatosan eloszlik elméjéről. Az előtte lévő poharat egy gyors mozdulattal szájához emeli és magába dönti annak kétes tartalmát. Érdeklődve néz Leonra és Amsahra.*
-Már megint ti?!
*Szemeit forgatja és rendel még egy italt.*
-Mi a fene folyik itt?*Szemeiben újra megvillan a düh.*

*Földöntúli érzés lesz úrrá rajta.Minden érzéke kiélesedik, és a teste teljesen megbolondul.Mikor Amsah végez csak bámul ő is maga elé,de ez nem tart sokáig.Testében megmozdul a szörnyeteg, és szinte belülről pofon vágja.Ettől Leon azonnal magához tér.
Gyorsan lehajt egy whiskeyt és igyekszik lenyugtatni magában az állatot, ezüstös keze közben kéken izzani kezd.De csak pár pillaatig, utána visszanyerő halványkék megnyugtató színét.
Ophelia felé fordul és kérdőn mered rá.*
-Mi az kislány, nem tetszett Amsah tette?Azt hiszem jobban meg kellett volna harapjon.Kezdesz megint dühöngeni.*szavaival szándékosan produkálja a nőt.*

- Ne legyél vele gonosz Leon... nem tehet róla, hogy ilyen... a vérében van. De egy démonnak nem is kell másmilyennek lennie, nem igaz?
*mosolyog... nem nagyon szokása démonok között lenni, de ez egy ilyen nap. Hát, most miért ne lehetne karácsony... így előre hozva?*
- ÉS nem biztos, hogy jó lenne, ha még jobban felmérgesítenéd...

*Vicsorogni és vészjóslóan morogni kezd Leonra, egy perccel később pedig már a poharát szorítja és hatalmas erővel széttöri a démon fején, hátha a jeges tartalma lehűti.*
-Attól függetlenül, hogy erős vagy még nem tehetsz meg mindent. Ha nem tetszik a viselkedésem el lehet húzni. Ott az ajtó.*Szigei és a kijárat felé bök fejével, közben dühtől izzó tekintetét a démon szemeinek legmélyére fúrja.*

*Meglepődik a nő hirtelen reakcióján.Mélyen a szemébe néz és megjátsza a sértődöttet.Száját elhúzza és szemét lesütni.*
-Ám legyen.Nekem itt már nincs dolgom.Viszlát Amsah.Nagyon tetszett a harapásod.Valamikor megismételhetnénk.Csak kicsit hosszabban.*Azzal feláll az asztaltól, és elindul az ajtó felé.Mikor Ophelia mellé ér szúrósan az arcába bámul, majd ezüst kezével megszorítja a nő nyakát.Egész testét a levegőbe emeli és átdobja a zárt ajtón ki a kocsma elé.*