*Egész napjűt az átriumban töltötte, legalább két tucat thuattal. Csak azért tehették be oda a lábukat, mert vele voltak. Próbálta őket a mergon szint felé terelni, de sajnos az edzésnek köszönhetően csak ő is lefáradt. Na majd holnap. Vagy holnapután. Egyszer csak sikerülni fog. Most az egyik fa tetején ücsörög, és üres szemeiből csak sötét nihil tekint vissza. Az erdő se valami bizalomgerjesztő látvány, Satanael végképp nem emeli a színvonalat.*

*Egy mosollyal az arcán jelenik meg a holderdőben. Satanaellel ellentétben neki az idorában kellett egész nap különböző jelentéseket olvasgatnia, írnia és datálnia... Szerinte ez felér a halállal, hiszen Leito inkább a tettek embere, mint az iróasztalé... Ennek megfelelően nem tudja átérezni Sati fáradtságát, hiszen jómaga örült volna, ha neki adatik meg az, hogy kiképezze a fiatalokat. Persze, cserélhettek volna, elvégre ugyan abban a rangban vannak, de ma rajta volt a sor, hogy a papírok fölött gubbasszon*
- Látom, kicsit öregesen veszed az akadályokat, Satanael!

*Sötét tekintete kissé szúrósabbra sikeredett a kelleténél, de már rég volt dolga ennyi idétlen thuattal. Volt, hogy egyszerre több fiatalabb angyal volt alatta, mióta itt van, de ez a mai terítés.. valahogy kegyetlenül rossz csoportosítás volt.*
- A sanctelek leadták a jelentéseket a legutóbbi vadászatról? Úgy értem, az összes..? *ez már csak azért is fontos, mert az utolsó démonírtás nem tegnap volt, és hamarosan jön a következő, így nem ártana tisztában lenni az előző hajtóvadászat eredményeivel, hogy kitől mire számíthatnak.*

- Igen... mindenki jelentett, én meg dolgozhatta az információkkal. Bár nem csoda, ezekben az időkben... lassacskán már vadászni sem kell, mert egymást kigyilkolják a démonok, vagy maguk jönnek ide hozzánk, hogy szerencsét próbáljanak.
*feleli könnyedén, pedig eléggé nagy veszteségeik voltak és vannak mióta a síkok megnyíltak. Nehéz úgy dolgozni, hogy minden vadászaton elveszítenek valakit, illetve az méginkább akadályként szolgál, hogy a fiataloknak gyorsan kellene beletanulni a dolgukba... hogy használni tudják őket*

*Lilith parancsa miatt van itt, mert szét kell néznie, hogy miújság van az angyalok táján. Nem pont ilyen feladatot várt volna, de majd lehet h később jönnek a harcos dolgok is... szárnyaival érkezik az erdőbe, és olyan 50 m távol száll le a két férfinak háttal. Nem figyelt eléggé, elvileg senkinek sem szabadna észrevennie őt...*

- Értem. *bólint lassan, majd elpillant a távolba, a lombok felett. Citadel tornyai mögött Angel City hatalmas palotája is láthatóvá válik, ha nagyon sasol az angyal.*
- Még jobban fel kell gyorsítani a thuatok és mergonok képzését. A szerfánok közül muszáj pár angyalt harcosnak kitanítani. Nem a csatatérre küldjük őket, de fontos, hogy a közelben legyenek, hogy gyorsan regenerálhassák a harcosok sérüléseit, és ha arról van szó, meg tudják védeni magukat. *valószínűleg ezekkel Leito is tisztában van, de valakinek ki kellett mondania.*
- Tudom, hogy nem közvetlenül alánk tartoznak, de a szerfánok között mekkora a veszteség?

- Akár milyen meglepő, náluk sokkal kevesebben haltak meg, mint a harcosoknál. Mondjuk Tessa halála nagy érvágás volt számukra, de úgy tűnik, túl tették magukat a dolgon...
*elhallgat és oldalra kapja a fejét. Lehetetlen nem észrevenni egy első genest, aki csak úgy a Citadel területére érkezik. Bizonyára Satanael is észre vette az ismretlen nő jelenlétét. Ez furcsa... még sosem találkoztak vele, pedig az ereje és a vére szín tisztán elárulja, hogy közvetlenül Lilith-hez tartozik, de ami még inkább meglepőbb, hogy sikerült olyan gyorsan megfordulnia Leitonak, hogy tökéletesen elkapta a szárnyainak elrejtésének pillanatát... és azok nem feketék voltak, mint minden démonnak, hanem fehérek..*
- Ez meg?
*kérdezi döbbenten, persze máris azon agyal, hogy miként ölik majd meg a nőt*

*Érzi a két angyalkát és azt is, hogy meglepettek és tanácstalanok. Gonosz mosoly húzódik az arcára, legszivesebben kacagna, de az csak elárulná... most pedig azt fogja tenni, hogy nem figyel rájuk direkt és elindul előre. Kis csali is az eszében van már, már csak egy kis állattal kell találkoznia...*

*Nem figyel a nőre, hanem buddhista türelemmel továbbra is Leito felé fordul, mintha vele kommunikálva. Természetesen a fehér szárnyakat is végignézte Leito szemeim keresztül. Ez különös. Bár, nem lepődik meg Lilith játékain, főleg azok után, amit Ceres elméjével művelt. Lassan a genes felé emeli tekintetét, mire az repkedni kezd, mint egy veszett madár.*
- Hagyd.. *őszintén reméli, hogy szavai eljutnak Leito-hoz, mert itt valami nem 100as. Persze, a csaj elméjét leszámítva van itt még más is.*

- Már ne haragudj Satanael, de nem hagyhatom annyiban... lévén, hogy itt van és veszélyt jelent az angyalokra. De te csak keresd a csííít ha akarod, nekem fontos az, hogy biztonságban legyen mindenki, bármit is akar ez a nő...
*mondja az angyalnak, majd a démon felé közelít. Egyre jobban felkelti az érdeklődését. A fehér szárnyak persze lehetnek imitáltak, de azon átlátna... ezek valódiak és sehogy sem tudja összerakni, hogy ez miként lehetséges. Ceres más volt... ez egy egészen új ügynek néz ki*

*A pillanat töredéke alatt, míg nem figyelnek rá angyalok, egy mellette elhaladó állatnak a testébe egy apró lélekdarabját nyújtja, majd beljebb küldi az erdőbe... ott parancsaival átformázza a saját alakjára, majd ő maga is bemegy a sötétbe. Ki már csak a hasonmása jön, de azt is ő maga irányítja... és elég megtévesztő lehet, mert a saját jelenlétét elfedi, a hasonmásban meg érzékelheti Leito Vicet, mert benne van lelkének egy darabja.*

*Fejét csóválja, és már most érzi, hogy nem lesz könnyű dolga a kis banyával. Elindul leito után, de megtorpan, amint megérzi a másik lélelkdarabot. Int Leitopnak, hogy váljanak szét, nem fogja beszédekre pazarolni az idejét. Ővé a fák közt lapuló lélekdarab, aztán majd kiderül, melyik az igazi, s melyik a hamisítvány.*

*Mivel ő az erdőből kilépő nőt kapta, ezért felé igyekszik. Hamarosan meg is áll pár méterre tőle és furcsán méregeti őt. Van egy olyan érzése, hogy nem azzal a démonnal áll szemben, aki az előbb itt volt... de ha másolat, attól lehet ugyan olyan veszélyes, ezért jobb idő előtt likvidálni...
Karjaiból fegyvert formál, de nem lép semmit. Nem hagyja nyugodni az, amit látott... a fehér szárnyak. Kíváncsi rá, hogy miként lehetséges ez egyáltalán... hiszen visszagondolva Ceresre neki nem ilyen színűek voltak, pedig ha nem neki... akkor senkinek nem volt köze az angyalokhoz. Ráadásul ez a nő nem is úgy viselkedik, mintha ide tartozna... de mégis... *

*Nem megy tovább, megáll, de nem fordul meg, "figyeli" Leito-t, kíváncsi, most mit fog tenni. Ha még sokáig gondolkodik azon, hogy meg akarja-e ölni, vagy sem, akkor inkább elmegy. Sosem bírta nagyon az angyalokat, de lehet, hogy Lilith miatt... egyenlőre mozdulatlan.*

*Még egy darabig méregeti a nőt, aztán végül úgy dönt, hogy próba szerencse... majd kiderül, hogy kicsoda is ő és hogy melyik oldalra húz igazán. Persze Leito tisztában van azzal, hogy Lilith vére talán erősebb, mint a nő akarata vagy kitartása, de ezekben az időkben ha lehet, akkor mindenkire szükségük van... nem biztos, hogy el kellene veszíteniük egy ilyen jó harcost...már ha egyáltalán van esély, hogy felismerje igazi énjét.
Eltűnik a nő szeme elől és mögötte jelenik meg, pengévé formált karját a nyakához szorítva, és felsértve azt*
- Nem tudom, ki vagy te... és miért vagy itt... de a szárnyaid arra utalnak, hogy közénk való lennél... mégis a kárhozathoz tartozol... a véred, a küllemed... az elméd... sötét és gonosz. Talán a szívednek még van esélye...
*suttogja a nő fülébe, majd áttörve hátulról a bordáit és roncsolva a tüdejét megmarkolja a démon kővé dermedt szívét, hogy átjárja azt az angyalok tisztasága és hatalma... *

*Nem szereti ha a belsőségeiben túrkálnak, és úgy teleportál el kb egy méterrel arrébb, hogy azért a "szíve" a helyén maradjon és ne Leito kezében. Közben már a sebei el is tűntek, hát igen... a vér. De talán sokáig volt Leito keze a szívén, vagy erős a "kisugárzása", de mindenesetre nem öli meg... pedig más már mostanra halott lenne.*
- Jobban tennéd, ha elmennél innen... nem akarlak bántani, de nem lesz jó vége, ha makacskodsz! *Halkan beszél, és ridegen.*
- Ne gondolkodj, úgysem értenél meg semmit. Felejtsd el amit láttál!

- Nem hiszem, hogy nekem kellene elmennem, mivel én vagyok itthon... Ha nem vetted volna észre, te jöttél ide és ezzel az életedet a kezembe adtad. Senkitől nem tűröm el, hogy csak úgy... minden ok és egyéb nélkül itt garázdálkodjon, főleg, ha az illető démon. Ebben az esetben, az sem számít, hogy köztünk lenne a helyed. Betolakodó vagy, veszélyforrás... úgyhogy meg kell hogy öljelek. És az a helyzet áll fenn, hogy itt... nekem van előnyöm veled szemben, legyél akármilyen erős démon. Tehát két választásod van... vagy meghalsz, vagy szépen elmeséled nekem, hogy mit keresel itt... és miért fehérek a szárnyaid, aztán szépen hallgatsz az eszedre és megtérsz arra az oldalra, ahová tartozol. Vagy jó rabszolgaként élni, Lilith csicskájaként? Biztos élvezetes a szabadság nélküli megaláztatás, mert elég sokan választják...

*Sóhajt egy nagyot.*
- Azért vagyok itt, mert szét kell néznem, miújság angyal-tájon.
*Vár egy kicsit, nincs ínyére arról beszélnie, hogy ő micsoda...*
- Meghaltam, és angyal lettem volna... de jött Lilith és démonná tett... ezért fehérek a szárnyaim. Ahogy az akaratom és a szívem is erősebb a démoni felemnél, de sokszor nem foglalkozom azzal, mit is akarok valójában... mert Lilith-et senki nem akarja felbosszantani. *Az utolsó mondatot csak suttogja.*

- Tévedsz. Csak a talpnyalói nem akarják felbosszantani, mert félnek tőle... a haragjától az erejétől... De neked nincs köztük a helyed. Neked igen is fel kell bosszantanod őt, mert nem tartozol hozzá... nem tartozol azokhoz a démon fattyakhoz, ahogyan azt te is mondtad. Persze a döntés a te kezedben van... mindenki maga dönt a sorsa felől. Ha szeretnéd, akkor szívesen látlak a harcosaim között... ellenben, ha nemet mondasz, akkor meg kell öljelek, gondolom megérted az okokat... démonként az ellenségem vagy, és nem számít... semmi sem, míg el nem határozod magad a jó cél érdekében. Nos... mit felelsz?

*Nem válaszol rögtön... ő nem talpnyaló, de nem szeretne mégegyszer meghalni. Főleg, hogy Lilith vére miatt elég erős, biztos nem adna neki könnyű és fájdalommentes halált a nő. Viszont húz a szíve az angyalokhoz. Lehet, hogy egy-két sebbel képes lenne megúsznia Leito támadását, de többet ide nem jöhetne. Viszont nem akarja bántani az angyalt. De démon nem akar lenni. Viszont, ha Lilith megtalálja... neki ott vége lesz. De ideje kockáztatni.*
- Hogy tudnál teljesen angyallá változtatni?