*Megmaradt fapofának, és beéri annyival, hogy legközelebbről nézheti végig az egészet. Mellesleg, ha Leito le lenne foglalva, neki kell figyelmeztetnie, hogy indulni kell a hajtóvadászatra.*

*Kardot hozott, mégiscsak volt benne valami olyasmi érzés, hogy Leito elfogadja a kihívást... bár kovácsolt egy saját kardot, most nem azzal harcol... nem tartja olyan alkalomnak, amikor arra lenne szüksége. A kardot egy ismerős mozdulattal húzza ki tokjából, és először oldalra kilépve kezdi meg a támadást... tudja, hogy nem fog menni, de ez nem jelenti azt, hogy nem próbálja meg... majd néhány lépéssel elhúzva az újabb támadást, újra Leito előtt van és támad... úközben pedig erősen koncentrál, hogy kivédje az esetleges támadásokat és visszajusson eredeti helyére.*

*Alig mozdul, többnyire csak Alex mozdulatait figyeli, de így sem kapott sebet. Az arcáról lerí... hogy ezzel nem mutatott valami sokat a mergon*
- A középkorban érzed magad?
*újabb csípős megjegyzés... na igen, Leito nem az eszközök embere, jobban szereti a képességek felhasználását, mint ahogyan azt meg is teszi, mikor saját maga köré megszámlálhatatlan jégtüskét kreál, amik ott lebegnek szinte eltakarva őt egészen addig a pillanatig, míg parancsot nem kapnak, hogy Alexet támadják*

*Képességek? Jó tudni, hogy lehet... de a kardot nem veszi elő... az annyira egós lenne. A jégtüskék ellen védőpajzszsal védekezik, bár ez nem túl hatásos, mivel a jégtüskék jóval erősebbek Alex burkánál... ezért is cselekszik úgy ahogy... a védekezés nem az ő asztala, így közben támad is. A villámok talán nem lennének nagy hatással Leitora, így ő is alkalmazkodik a jéghez... Leito köré hatalmas jégfalat emel, mintegy hibernálva az Alomant. Közben ő védőburkát szétolatja, és felrebben, mielőtt a tüskék még eltalánák... majd a vilámokkal szét is robbantja azokat.*

*A jégfal semmit sem jelent, úgy olvad el, ahogyan oda lett képzelve... Leito kezében egy fénygömb izzik, ami a Nap energiáját hordozza magában. Mögötte a sanctelek kissé hátrább húzódnak, ilyet nem szokás alkalmazni angyalok harcában, hiszen eléggé veszélyes és pusztító, de Leito dolgába nem szólnak bele... Mint egy tekegolyót, úgy dobja el, csakhogy, amint közeledik Alex felé egyre nő a kerülete... és követi a fiatal angyalt, magába zárva őt... A hatás felülírhatatlan, olyan, mint egy fényrobbanás... csak égetőbb és fatálisabb*

*Képességekben nem nehéz felülmúlni őt. Hogy is gondolta ezt? Kihívni Leitot? Nem tudja ez ellen mit kellene tennie... engedni nem fogja magát! Hatalmas vihart gerjesztve próbálja gátolni, hogy elérje a "fénygömb", de ez csak magára az Átriumban lévőkre van hatásra... A védőburok szintén nem ér semmit... szárnyait maga köré vonva, mint egy gömb engedi, hogy a fényáradat magábaszívja.. körülötte pár méteres körzetben elektromos kisülések vannak egyre gyakrabban, amígnem valamilyen elektromos burkot nem képez maga körül... semmit sem ér, de a feszültséget, ami a naptól benne keletkezik, levezeti. Amíg ez történik Leito körül is folyamatosan villámok keletkeznek, közben pedig jégdarabok köröznek körülötte, ami folyamatosan szúródmak testébe... Alexben egy felőröl egy szép kis energiakészletet, de ha kell, hát kell.*

*Mondhatni, hogy rezzenéstelen arccal állja végig a vihart meg a jégszilánkokat is, amik mély sebet okoznak rajta... Az egyetlen dolog, ami érdekli, hogy a fénygömb lassan elszívja Alex energiáját, és akkor meg fog halni, ha így folytatja. Ez már többeknek nem tetszik, de úgy látszik, Leito hajthatatlan. Ha már idejött Alex, akkor viselje is a következményeket férfiként... Természetesen azon okból, hogy Angelinek nem akar fájdalmat okozni, nem áll szándékában végezni a fiatal angyallal, csak móresre akarja őt tanítani, így hajszál híján a végső pillanatban oszlatja szét a fénygömböt, de helyette máris egy napostor öleli körbe Alex nyakát, és felemeli a földről. Szárnyai a gömb hőjének hatására megpörkölődtek, használhatatlanná váltak. De még mindig nem éri be ennyivel... felhasználja azt a képességet, amit csontdárdának hívnak... Szó szerint keresztül döfi ellenfele testét a földből hirtelen növő csontképződmény*

~Szerintem megtanulta a leckét, és te is kiszórakoztad magad. Nem akarod megölni, de mindjárt meghal.~ *Nem Alex miatt mondja ezeket, hanem Leito miatt. Ha megölné, az neki se lenne jó.* ~Mellesleg, ha tovább játszol, grillcsirkét csinálsz belőle nyárson.. valamint a hajtóvadászatot cseszhetjük.~ *Ha a többi dolog nem hatná meg Leito-t, az utolsó biztosan.*

*Annyi dolog van, amit Leito felhasznál, ő pedig még teljesen tudatlan. Rájön, hogy semmivel sem került előrébb, hogy mergon lett. Bár most nem azért van itt, hogy gyakorolja az önsajnálatot... az olyan szánalmas. A csontdárda hatására felszisszen... mintha kettévágták volna a testét... de nem érzi sokáig ezt. Ott van benne az a kicsi láng, ami miatt nem ájul el... és végképp nem hal meg. Arca hófehér, egész teste szinte remeg... és mégis megerölteti magát, és megemeli fejét, hogy egyenesen Leito arcába nézhessen. Furcsa arckifejezést vág, és halkan annyit sziszeg maga elé.* még mindig élek.*ezzel nem bunkózni akar... csak jelezni Leitonak, hogy még él, és Leito nyert(... mí meglepő!!) de, ha Alexet ki akarja nyírni... még kell egy végdöfés... bár talán csak néhány másodperce van hátra.*

*Eltűntet mindent, amit eddig előhívott, így Alex a földre esik.*
- Szedd össze magad, ha képesnek érzed szerény személyedet arra, hogy velünk tarts a hajtóvadászaton, és ne legyél a terhünkre... akkor jöhetsz. Ellenkező esetben jobb lesz, ha felkanalazod magad és távozol köreinkből.
*ezzel arra akart célozni, hogy ha velük tart... akkor sikerrel járt Leito felé, és bizonyítani is tud a vadászat során... ha nem, akkor nincs miről beszélniük*

*Nevetésben tör ki az aloman stílusa miatt, de inkább a többi sanctel felé fordul, hogy esetleg felállhatnának, mivel indulás van. Leito mellé sétál és vet egy elismerő pillantást Alexre. Nem sok mergont hív vadászni.*
- Alex. A hajtóvadászat megkezdődött. *kacsint, majd megveregeti Leito vállát amolyan "szép volt" kategóriában, és hogy néha nem ártana mosolyognia. Kitárja szárnyait, és vár, hogy induljanak Leitoval. A sanctelek hátramaradt része hasonlóképp cselekszik.*

*Fejjel lefelé fekszik a földön, majd amikor meghallja a kecsegtető ajánlatot nem tétovázik felállni, és beregenerálni szárnyát, és egyéb sebeit... nem túl gyorsan sikerül neki, de megteszi, majd a levegőbe emelkedik... úgy gondolja ne válaszol egyserűen csak a sanctelek után indul. Elég egyértelmű volt, hogy beleegyezik.*

*Megvárja, míg mindenki szárnyra kél... majd a csapat elejére áll. Ma kivételes célzattal mennek vadászni, az ölés mellett... állatkát is fognak majd... ez természetesen egy démont takar. Meg sem állnak Carebosig*

*Kivételesen most senki nincs itt, mivel mindenki hajtóvadászaton van. Ám Shalmirama kimenős, lévén, hogy alig pár órája kapta meg a büntetését a múltkori hibájáért, és Leito saját kezűleg kezeskedett arról, hogy ne múljon el egyhamar a büntetés nyoma... *

*Hajtóvadászat, mi az neki. Aligegy-két órája kezdődött, de D beleunt. Ha mr ennyi idő alatt elintézett két mestert és egy erősebb archont, ha legyen már egy kis nyugta is. Mindegy. Legalább gyakorolhat egyedül a Citadel területén, és nem lesznek ott thuatok v mergonok akik a nyakában loholnának. A zöldfülű angyalok szerint menő, ha nincs mestered. Pf..*

*Hangokat hall, bizonyára véget ért a vadászat, vagy egy mergon jár erre felé, tulajdon képpen semmi kedve vagy ereje nincs ahhoz, hogy megtudja ki az, aki erre mászkál. Úgy is erre felé halad, léptei zajából kiszámítva*

*Befordul a következő folyosóra ami a változatosság kedvéért szintén üres, majd egy újabb folyosó, de az nem üres. Hát ilyet?! Végigméri az angyalt. Ismerős, és tudja, hogy látta már, de nem ugrik be előre. Talán köze lehet annak h megrepedt a koponyája az egyik nyírbálás alatt.*
- Te hogy-hogy nem vagy vadászaton? *Dante hülye, mellesleg neki se ártana ott lennie.*

*Felpillant a hang irányába, majd mikor meglátja Dantét, úgy dönt, hogy inkább elfordítja a fejét... *
- Ma nem mehettem vadászatra, Leito megtiltotta. Meg amúgy sem lettem volna valami sikeres, lévén, hogy büntetést kaptam...
*csak úgy jönnek maguktól a szavak... közben egészen máshol jár az esze, kb ott, hogy Dante az öccse*

*Ja igen, hogy ő a kedves testvérkéje. Változatlan arckifejezéssel bámul továbbra is, mintha mindvégig tudta volna. Mindegy, amúgy sincs valami jó napja.*
- iért lettél eltiltva? *csak hogy legyen mégis valami téma. Azt magától is sejti, hogy a büntetést azért kapta, amiért a tiltást is.*

- Ez hosszú, nem lényeges. Nem az első volt és nem is az utolsó. Leito szeret fegyelmet tartani ilyen eszközökkel, amit nagyon helyesen tesz.
*fűzi hozzá a mondókájához*
- Viszont neked meg ott kellene lenned.... Ha jól tudom. Nem hiszem, hogy a hajtóvadászatról való lógás nagy fényt vetne rád.
*ezt kissé aggódva (talán) jelenti ki*