Az eredeti Colosseum..a rómaiak ezt használták alapul. Felülnézetből egy teljes kört ír le, és egyáltalán nem omladozik. Belül ugyanúgy helyet foglalhatnak halandók, mint démonok, netán angyalok. Itt tartják a különböző gladiátor-küzdelmekre emlékeztető összecsapásokat, esetleg, amikor nincs semmilyen "előadás", az erre megforduló népek gyakorolhatnak, vagy összemérhetik erejüket szolídan. Bár ezutóbbi ritka. Aki ide betér, azt megcsapja egy furcsa, de kellemes érzés... ezek után már csak vérre fog menni.

* A Colosseum közepén sétálgat, úgy tűnik teljesen egyedül... Mindig is szerette a magányt, és itt végre nosztalgiázhat egy kicsit. Jól emlékszik mér a régi Rómára... a császárok korára és az eredeti építményben lezajlott gladiátor viadalokra*

*Mostanában Cerebos városában tölti mindennapjait, de ráakadt erre a helyre is... Belép a hatalmas építménybe és bámul felfelé, hogy megszemlélhesse az egykor még a rómaiak tulajdonában lévő építményt.*

*A magány kellemes pillanatainak úgy látszik vége szakad egy ismeretlen démon érkezése által. A férfi felé fordul és felvont szemöldökkel várja, hogy észre vegye őt... vagy felismerje*

*Miután nem felfelé bámul észre is veszi a primogént... a nevét nem tudja, de érzi, hogy első generációs... vagy annál is erősebb. A kezdeti meglepődés után felhúzza a maskarát, és hideg tekintettel áll Liona előtt.*Jó napot.*köszönti, majd továbbindul colloseumi túráján.*

*Egy főbiccentéssel köszön vissza, nincs ahhoz hozzászokva, hogy ennyire semmibe vegyék... de nem írja fel a démonnak, bizonyára akad jobb dolga is annál, semhogy jobban odafigyeljen egy primogén jelenlétére...
Liona lehunyja a szemeit, közvetlenül az után, hogy elhaladt mellette a férfi, és egy kicsit átformálja a közvetlen környezetüket. Az eget méreg-fekete felhők takarják el... a föld enyhén remegni kezd, s belőlük árny nagymacskák, medvék kapnak "életet"... mint hajdanán*

*Sóhajt egyet, hát hogyis gondolta, hogy most nincs szüksége társaságra... azt hitte ketten azért elférnek ekkora helyen... de úgytűnik a primogénnek nem megfelelő. elesni azért nem esik el a földrengéstől, főleg, hogy megtámasztja magát indákkal... harcolni nem fog az biztos... azt viszont megtanulta, amíg távol volt mesterétől, hogy nem érdemes ellenkezni... mivel sajnos akkor is összefutott jónéhány démonnal.*

*Általában nem szokott a többi első generációs módján viselkedni, nem köt bele senkibe és nincsenek elvárásai sem másokkal szemben, most sem Brook szivatása miatt tette mindezt, csupán nosztalgiázik és így a teljes. A Colosseum homokján közben megjelennek a gladiátorok árny alakjai is, és harcolnak a vadállatokkal, mintha a két démon ott sem lenne... csupán betekintést nyernének a múltba*

*Nem tudja eldönteni, hogy ezt erőfitigtatásnak vegye vagy hasonlók vagy csak egyszerűen ilyen kedve van Lionának... élvezettel figyeli az eseményeket, és meg is örül, hogy végre nem őt szivatják... közben úgy gondolja mostmár illik annyi, hogy bemutatkozik.*~Brook~*közvetíti gondolatban a nevét, amit a démonnő már így is kiturkászhatott.*

*Tekintetét a démonra emeli, egy pillanatig csak nézi őt... aztán lassú vontatott léptekkel megindul felé. Mindezt a férfi alig veheti észre, hiszen a démonika dominanciája mintegy igézet hat rá*

*Tényleg nem veszi észre, hogy felé közeledik, de hogyan is vehetné, ha a harcot nézi... egyenlőre a vadállatok állnak jobban, bár ki tudja mi lesz a vége... neki már csak a popcorn hiányozna.*

*Már közvetlenül Brook előtt áll... *
- Liona...
*feleli a bemutatkozásra, amit ezzel le is tudtak. Tulajdon képpen, már csak a közelségéből is megtudott mindent a férfiról, így szinte ismerősként áll előtte*
- Lenne kedved kipróbálni?
*int a harc felé... és az árny alakok valóság hűvé válnak*

*Megvonja a vállát* Túl egyszerű nem lehet.*nála ezt igennek kell venni... nem szereti a túl egyszerű dolgokat, amiket csak úgy hip-hop el lehet intézni... már csak valami olyasmire kíváncsi, hogy fegyvereket használhat csak, vagy esetleg bedobhat egy-két képességet is... bár az úgy nem igazán lenne fair.*

- Akkor jó szórakozást...
*már csak a nő hangját lehet hallani, Liona maga a nézőtérre teleportált, hogy szemmel követhesse az eseményeket. A gladiátorok és a vadállatok is megtorpannak, kiszemelték maguknak a démont.*

*Háhá, mindenki egy ellen... így már talán lesz is benne valami. Egy kis trükkel gladiátor felszerelésben van, és egy buzogánnyal vág neki a harcnak... beront a vadállatok és gladiátorok közé... mikor a buzogány vége már tűzlabdaként üzemel Brook kezdi úgy gondolni, hogy ez nem fair a gladiátorokkal szemben.*

*Liona minden érzelemtől mentes arccal nézi a kibontakozó jelenetet, és ha egy kicsit odafigyel Brook, akkor észre veheti, hogy az eddig legyőzöttek ismét harcba szálltak, hiszen nem élők... se nem holtak... csupán emlékek, amiket nem lehet legyőzni*

*Hátrapillant és látja, hogy az elesettek újra felélednek, összeszedik elejtett végtagjaikat...*~Szuper~*még mosolyog is mellé, aztán maga köré tüzes nyilakat hívva pusztítja ki az egész teret, ahol a vadak és harcosok vannak... de azok újra éledezni kezdenek.*

~ Ha nem találsz ki valami kreatív ötletet, akkor napestig itt lehetsz... ~
*mondja segítés céljából, hiszen az alakokat ő mozgatja, és egy idő után ez meg is mutatkozik a mozgásukban és a stratégiájukban, hogy sebet ejtsenek az ellenfélen. Ettől függetlenül addig "élnek", míg Liona úgy akarja... tehát nem legyőzni kell őket, hanem elnyerni a primogén tetszését*

*Neki ez játék volt... eddig. Bár szívesen csinálná ezt napestig... széles vigyor húzódik a szájára... bár a Colosseum később épült mint mikor Caesar élt, de érvényesíthetné az Oszd meg és Uralkodj elvet... már csak azon kell gondolkodnia, hogy hogyan.*

*Miközben odalent dúl a harc, Liona a páholyából egész otthonos kis helyiséget alakított a hatalmát felhasználva, és még játszótársakat is kreált magának, kölcsön véve pár tigrist odalentről*