-A rang semmit sem számít... egy gépezetben a kis csavar is ugyanolyan fontos mint a nagy... anélkül sem működne. Ne hidd, hogy a hatalom minden... az elvakít.*látja el bölcs tanácsokkal a halandót.*
Most kivételesen addig maradok, amíg kedvem tartja*mosolyog továbbra is. Bár igen fáradt, végre van egy kis szabadideje. Hát mégiscsak megérte túlórázni, és nem vállalni egyetlen tanítványt sem? Bár a mostani beszélgetésől igencsak rákapott a kedve.*

-Sajnálom, de akaratlanul is hallottam a gondolataidat.*pirul el egy pillanatra, de közben mosolyog* Igazad van, a két varázslat nem létezik egymás nélkül... ha az egyik elpusztul, a másiknak sincs maradása. Ebben nem tévedtek a filmesek*kuncog jóízűen*
-A legközelebbi jövetelem bizonytalan... sajnos nem tudom, hogy mikor lesz épp egy fontos elintéznivalóm. De megígérem, ha lejövök, akkor meglátogatlak... remélhetőleg hamarosan.*kacsint Tristanra*

-Addig jó, amíg úgy gondolják... sokkal rosszabb mikor idejönnek és akkor megtudják mi a rút valóság. *még mindig mosolyog, de már keserűen.* Nem tudom, hogy hallottál-e már arról, hogy az angyaloknak két csoportja van. A szerfánok, akik védelmezik az embereket, ezeknek a vezetője lennék én*mosolyog* és nem használnak fegyvert, és a harcosok, akik a démonok ellen harcolnak, és pusztítják azokat... ők az arkangyalok.*vázolja a helyzetet... és sajnos tudomásul kell vennie, hogy azon a halandók nagyrésze akik a Mennybe kerülnek harcossá válnak. Talán ezért is van az, hogy Tessa nem vállalt mostanság tanítványt.*

-A harc mindig másképp áll, mikor hogy. Senki se fog nyerni, bár ti nem tudtok róla a halandókért folyik a harc... egy örök harc, amelynek nem lesz vége sohasem.*mosolyog, persze mindezt komolyan mondja.* Ó, hidd el van mit tanulni az én angyalaimnak is *kacsint* Sok képességet kell elsajátítaniuk, ahhiz, hogy jó angyal váljék belőlük. Erről a részről a harcosoknak van nehezebb dolguk. Bár nem tudom melyik az nehezebb... órákat görnyedni a papírmunka felett, vagy démnok után rohangálni.*az utóbbit még nem próbálta, az sem lehet jobb mint az ő dolga. Dehát ez van*

*Hosszas magyarázásba kezdhetne erről is, de Tristan elmegy.*~Majd máskor~*jegyzi meg magában egy apró mosollyal. Az igaz, hogy a rohangálás fizikailg aktívabb, de a szellemi munka is megeröltető. Ezt Tessa nagyon jól tudja.*
-Én köszönöm, hogy beszélgettél velem. És szerintem én foglak keresni téged!*villantja meg ellenálhatatlan mosolyát Tristanra. Majd egy apró fényárnyalattal eltűnik.*

*Megérkezett, elég hangosan. A házak a szokásosnál is sötétebbek.. biztos számítottak rá. Az emberek olyan.. BUTÁK. Charlie bront az első hába, kinyír három embert, majd egy letépett lábszárat dob be az egyik ház ablakán a térről. Közben a padon röhög saját magán.*

- Látom most éled a második gyerekkorodat!
*támaszkodik meg a pad mellett, ahol eléggé idétlenül néz ki C, ahogyan ott nevetgél magán*
- Azért nem kellett volna gyilkolásznod... ejnye-bejnye.... ezért... most...
*hatásszünet, persze mindeddig halál komoly arccal beszélt*
- Meg kell innod velem ezt az üveg fütyülős barackot!
*vigyorodik el... ez egy ilyen nap*

*Rosszallóan néz Dariusra, mintha ki akarná tépni a gégéjét. De helyette csak az öveget veszi ki a keéből, és elég rendesen fogyaszt belőle. Fül üveg után röhögés helyett fütyülni kezd.*
- Hát te ritka nagy barom vagy. *röhög és fütyül egyszerre az angyal képébe.*

*Megmosolyogja Charlie kedves hozzászólását, s közben elterelődnek affelé a gondolatai, hogy talán jobb lenne, ha a "ki bírja kinyírni a másikat" dolgot gyakorolnák... mert ez így egy cseppet ironikus. Két "öreg" mint két gyerek... de inkább elveszi C-tő az üveget és iszik*

*Hasonló gondolatok neki is máskálnak a fejében, de mivel még van nála üveg, ezért nem para. De Darius elveszi tőle, erre bevág egy szúros pillantású fejet, és nagyon csúnyán néz. Buli van, nem bunyúzik, de azért erőszakosan és röhögvetép ki az agyal kezéből az üveget, jelezve, hogy ez most neki kell.*
- Kösz. *majd iszik.*

- Szívesen...
*azzal a mozdulattal, ahogyan elvették tőle az üveget, el is tűnik, mielőtt valami vérengzős harcféleség elrontaná a halloweent.*

*Okos az angyalka. Kivégzi az üveget, behajítja a lábszár után, majd ő is elszivárog, mintha itt se lenne. Scholomanceba megy.. ott joban ki tudja piheni magát, és esélyes, hogy még felforgás is lesz. Carebos ma valahogy túl nyugis neki. És amúgy sincs nyár.*

*Már megint éjszaka jön, de nem tehet róla, hogy nappal nincs ideje... me aztán meg tudja védeni magát. Egy madár alakjában van jelen, egy gyönyörű apró kismadár, aki nem messze a földtől repked keresve valakit. Tristant keresi, remélve, hogy meglátja egy házban vagy kinn az utcán sétálva.*

*Amint meghallja a gitárszót arra veszi az irányt. Berepül az ablakon, és odabenn átváltozik eredeti válójába, Tessává. Teljes fehérben, pontosan egy hosszú, fehér szoknyában, és egy gyűrt fehét pólóban.* Remélem nem zavarok.*kicsit szégyelli magát, hogy ilyenkor ront be Tristanhoz, de muszáj volt meglátogatnia. Ujjával babrál, bele sem néz a férfi szemébe... nem megszokott tőle ez a viselkedés.*