*Leugrik a tetőről majd Alicre néz.*-a gyereked vagy ki holvan?Úgy tudtam mindig rajtad lóg.Nem félsz hogy legyilkolja a szomszádod?*MOndja egyszerű hangnemben majd Echinda felé fordul.*-ÉS benned kit tisztelhetek?*MOndja a lánynak és próbál valamennyi tiszteletet szorítani a hangjába.*-Ha már én is bemutatkoztam.

*a madár jelzőre elig bírja magába folytani a röhögést,de végül sikerül neki*
-Tulajdonképpen annyira nem...*válaszol Omen kérdésére.*

- Echidna vagyok, Death Valley fődémona. *mutatkozik be, ahogy kell, bár semmi értelmét nem látja, hiszen valószínűleg semmit nem tudnak róla a jelen lévők. A gyerek szón megakad a gondolata, ez nagyon is illik valakire* Akkor bizonyára te Sarah tanítványa vagy, jól mondom?*fordul Alice felé*

~6 kérdés egy válasz.~-Alice te télleg zombi vagy*MOndja röhögve.*~Ki az a Sarah?~*Kérdezi magától de választ nemkap inkább újra nekidől a falnak.és az eget bámulja.*

*Omen szavai átmennek rajta,és nem is érdekli,hogy mit mond neki.Egyszerűen ügyet sem vet a férfira,inkább Echidnának válaszol*-Igen Sarah tanítványa vagyok*hangjában egy kis büszkeség érződik.Bár a nő nem tudja,hogy Sarah pontosan milyen rangot tölt be,de biztos benne,hogy erős,és rengeteg dolgot tanulhat tőle,persze csak akkor,ha méltó rá*

- eléggé szedett vetett bagás ez... *mordul fel* azt hiszem, itt az ideje, hogy tanuljatok egy keveset abból, hogy milyen a démonok élete. Az árnyak völgyében élő kicsiny kedvenceim, majd hlyre tesznek bennetek egy-s mást *árnyakkal veszi körül őket, majd eltűnnek a városból, egyenesen a fent említett helyre érkeznek*

*Nyugodtan járkál a városban ismételten. Épp elmélkedik hogy mit tegyen. Magát fejlessze most inkább vagy a tanítványával foglalkozzon... így nem ment még el kalandot keresni magának, inkább elmélkedik, ami nem megszokott tőle, de ez most erre a dologra lényszeríti.*

*enyhén feldúltan érkezik... Omen felidegesítette őt, mert hiába a cerberus vesztett, mégis csak kikapott attól a kölyöktől, éppen tervezgeti, hogy miként fog elbánni vele, mikor megpillantja Arvent. felvonja a szemöldökét* No lám, téged is látni erre felé?

-Hát, mivel egy tanítvány a nyakamon lóg én bolond, így maradásra vagyok kényszerülve, mert nem tudom hogy mikor keveredik bajba. Mond csak kedves, mi dolgod volt multkor vele a cerberusokkal? Tudtommal azokat csak 2. vagy 3. szintnél szoktad kb bevetni, és csak a tanítványaidon, a véreiden nem.
*Hanjgában nyugodtság uralkodik, szépen megfordul mi közbe elárulja azt ami nem hadja elméjét.*
-Nem tán tervezel valamit vele?

- nem tervezek vele semmit, csak emg akartam leckéztetni, mivel akkor a szája, hogy alig fér el a városban. Túl nagyra tartja magát, és nem tetszett, hogy kiveszett belőle a tisztelet. *von vállat*

-Hát, remek ötlet volt pont a cerberuszok elé dobni. Most ezért folyamatosan engem nyaggat hogy tanítsam mert erős akar lenni... Mond mit tegyek vele? Ha tűzgyújtást tanítok neki azon hamar elalszik.. Mit gondolsz hogy kezdjem a tanítását?
*Itt tart egy rövid szünetet majd sejtelmesen szólal meg.*
De, minden esetre látszik rajta hogy a te véred, nem gondolod?

- nem gondolom. hogy hol kezd? először is tanítsd emg neki, mit jelent démonnak lenni. Ő azt hiszi, hogy szuperhős, pedig csak egy pöckölésembe kerülne, hogy megszűnjön létezni. *még mutatja is a pöckölést* az emg nem az én dolgom, hogy miként tanítod, ha nem vagy elég érett a tanítvény neveléséhez, akkor hagyd magára. *vállat von* vagy megölik, vagy valaki amgéhoz veszi, amire igen csekély az esély.

-Ennyit a vérvonalról..
*Szavaiban észrevehtő hogy nem ezt a választ várta.*
-Nem vagyok elég érett... Akkor ezek szerint megint Omentől jösz, hogy nem válogatod meg szavaid? Tán levert szócsatában kedves? Pedig csak egy kölyök..... pont ahogy te mondtad.
*Felhúzza egyik szemöldökét, ahogy következtet.*

- ne akard kihúzni a gyufát Arven, számomra még te is csak egy porszem vagy, úgyhogy jól vigyázz, mit mondasz, és milyen hangnemben. *halkítja le a hangját, ami elég fenyegető, nem még az elmondott szavai is!* kezdem érteni, hogy miért viselkedik így Omen... *vállat von* semmi gond, hamarosan megszabadulsz a "terhedtől"! Nem mindenki olyan béketűrő, hogy elviselje a viselkedését. Csak azt nem tudom, minek hoztad át, ha képtelen vagy őt tanítani! Hát a másik tanítványoddal Sophie-val mi van? Vagy őt már rég eltetted láb alól?

-Sophienek van elég esze hidd el. Jelen pillanatban járja a maga útját. Tudja hogy mikor lesz rám szüksége, és én is tudom hogy mikor kell segítenem rajta. Viszont az igaz hogy Omennel most kell foglalkozni, de ezt meg is teszem.
*Itt tart ismét egy kis szünetet míg körbepillant.*
-Másrészt pedig... a tanítványod voltam vagy vagyok és ennyi idő alatt szerintem már kiismertél annyira, hogy tud azt a tényt hogy a döntéseimet megfontoltan teszem. Jelen pillanatban is a tanítványom, és most is tanul. Annak ellenére hogy én nem vagyok ott. Én azért vagyok ott hogy mikor hibázik azt kijavítsam és új dolgok tanulásának alapját tegyem le. A helyedben én még nem írnám le a vérvonalam... hisz még csak pár napja tanítvány.. még is már meghaladja a képességeit.. és még nem is vetettem be az igazi tanításba... ez nem tünt fel mikor a cerberusok elé dobtad, mond csak?

*elgondolkodó fejet vág* nem, nem tűnt fel, mert attól, hogy a te tanítványod, számomra ugyan úgy csak egy fiatal démon. és minden fiatal démonnak az a sorsa, hogy megszenvedje az elismerésig az útját. nem fogok senkit sem pátyolgatni, csak mert a vérem... nem érdekel! *mondja vontatottan az utolsó kifejezést* még a satát tanítványaimmal sem voltam elnéző, ezt neked tudnod kellene. A helyedben már rég megkínoztam volna azt a kölyköt, vagy belevetettem volna egy olyan helyre, ahol vagy meghal vagy nem. A démoni élet nincs biztosítva, szóval dolgozzon meg érte, hogy azt mondhassa: kiérdemelte.

-és.. Ő a te tanítványod? Tudtommal nem.. ha pedig annyira nem érdekel, akkor az én dolgom lesz hogy mikor kínzom meg. De ahogy látszik gondolat olvasó vagy, mivel rájöhettél már hogy az igazi tanítás még nem kezdődött el.
*Közben eltünik és egy kis alacsony kőoszlopon csücsül, egyik lábát felhúzta tenyereit és fejét térdére rakta a másikat pedig lelógatta.*
-Egyenlőre még csak felmértem mire is képes.. Közben pedig elértem, hogy a kínzását ne csak én végezzem. Most hogy jó páran utálják és legszívesen örök sírba küldenék, így mindig lesz ellenfele. Legtöbben úgy se fogják megölni mivel ők is tudják a következményeit, aki pedig még is fejébe tervezné, akkor pedig ott leszek én hogy kirántsam az utolsó csapás elől. Ahhoz hogy erős legyen egy kis akarat is kell.. hamarosan rá fog jönni hogy nem minden a démonság. Hidd el jó mester voltál és én is tudom mi a teendőm.. Viszont nem tudom elképzelni, hogy mitől kaptad fel így a vizet, voltak már nála roszabbak is... igaz többsége Dalton tanítványa volt..

- dalton tanítványainak ehhez semmi köze. Ez az én városom, én hoztam létre, és azt tezsek, amit akarok. Ha nekem ahhoz van kedvem, hogy szórakozzak látván a fiatalok szenvedését, akkor ezt fogom tenni, neked meg semmi jogod nincs ahhoz, hogy megmond, mit tehetek és kivel. Ha meg azt hiszed, hogy elég erős vagy ahhoz, hogy kihúzd őt a bajból, akkor úgy vélem, hamarosan te sem leszel több, mint egy testnélküli kárhozott lélek. Vannak sokkal vérszomjasabb, és sokkal erősebb démonok is itt.

-Az első generációs démonokra gondolsz? Ha megkapja az első órát nem hiszem hogy velük ki fog kezdeni. Akkor már ő is megfontolja kicsit hogy ki is az aki túlságosan erős. és.. a jogok? lehet nincs annyi jogom mint neked, ha úgy vesszük. De azért megtanultam pár dolgot hogyan is éljek benne. Tudod hogy nem vagyok az a típus aki a mesterével össze akar veszni, de a tanítványomat szerintem taníthatom úgy ahogy szeretném nem? Ha pedig ennyire nem vagy megelégedve velem, akkor meg mi lenne, ha ismét tanítanál újabb dolgokra? Hogy elég erős legyek az elvárásaidnak... ha valami nem tetszik akkor egyszerűen tehetsz ellene, hisz ez a világ a tied. Vagyis majdnem az egész..

- eszem ágában sincs az időmet rád fecsérelni, én már levettem rólad a kezem, nem a tanító nénid vagyok, hogy egyengessem az utadat. nem vagy tökéletes, soha nem is leszel az, ahogy senki nem az... de neked kell egyedül megszenvedned azért, hogy lehess valaki. Most még mindig csak "egy" vagy a sok közül, és ha így folytatod nem is leszel több... a másik, én nem szóltam bele, hogy miként neveld azt a kölyköt, csupán megleckéztettem. Milyen furcsa, hogy a másik démon, Alice mestere nem jár a nyakamra, hogy miért bántom szegény kis elveszett porontyát.