Minden démon lakhelyéül szolgáló városrész.

*betér egy elhagyatott házba ~hm, tökéletes~ majd leül egy ágyra, eltűnödik, majd, órák múlva elalszik*

*felébred, elindul Silent Hill felé*

*sétálgat Death Valley utcáin (márha vannak). talál egy szép számszeríjaz, magához veszi, majd a "házához" megy és lefekszik az ágyra. több óra gondolkozás után elalszik, magához szorítva frissen szerzett fegyverét*

*nyugodt léptekkel sétál a városban, közben már tudja is, hol van Charlie. megkeresi őt* jó reggelt hétalvó! *ébreszti fel*

*felriad és rögtön Echidnára szegezi a fegyverét, de maikor észreveszi, hogy csak ő az, leteszi a számszeríjat* - hány óra? van itt egyáltalán óra? *kérdezi kicsit kómás állapotban*

- ne törődjél te azzal, h mennyi az idő *nevet* feladatom van a számodra *komolyodik el*

-feladat? *értelémetlen képet vág* -miféle feladat? -mit kell tennem *szedi össze magát egy kicsit*

*figyelemmel kíséri Charlie minden mozdulatát* ez egy olyan feladat, ahol az éetedet vesztheted. de ha túléled, akkor megtanítalak egy-két dologra, amit démoni életed során fe tudsz majd használni*magyarázza*

- mire várunk még? *kérdezi természetesen*

*elmosolyodik* jó, tetszik a hozzáállásod. nos a feladatod: át kell menned a sivatagon, amely nem kis veszélyekkel jár, utána az esőerdőben kel eljutnod a déli részére, ahol él egy öreg ember. többet nem árulok el róla. ettől az öreg embertől kell elhoznod egy medált, ami felbecsülhetetlen értékkel bír számomra. időre teljesíted a feladatod, egy napot kapsz, mivel gyorsaságoddal ez teljesíthető, és nem túl nehéz, így remélem a szerzett sérüléseidhez nem kell betérned a fogadóba, hogy gyógyulj*mosolyog* ám, még így sem lesz egyszerű a feladat, az út során küönböző veszélyek leselkednek rád... *szadista vigyor* nos, gyere, add a kezed... "elviszlek" a kiindulási pontra...

*kinyújta jobb kezét* - mehetünk *mondja határozottan*

*pár pillanaton belül már a városban vannak, vigyorogva nézi Charliet* nos? elhoztad, amit kértem? *kérdezi, de úgy is tudja, h Charlienál van a medál, hiszen szemmel követte az eseményeket*

*Távol, egy fa törzsének dűlve, mosolyogva hallgatja Echidnát és Charlie-t...*

*átnyújta neki a medált* - igen *többet nem mondd*

*mosolyog* jól van *elveszi a medált, és a nyakába teszi* büszke vagyok rád Charlie* sebet ejt a karján, miből kiserken a vére, szeme vörössé válik* úgy vélem, kiérdemelted, hogy tanulj... gyere igyál... *nyújtja a kezét*

-köszönöm *odahajol a vágáshoz és elkezdi inni a vérét. az ő szeme is felizzik vörösen, de nem annyira, mint Echidnának*

*hagyja egy darabig, hagy igyon, majd elveszi a kezét* nos, drága tanítványom, most újabb tulajdonságok lettek a tieid, remélem fel tudod őket használni, ha arra kerül a sor.

*gonoszan mosolyog* - igen, biztos vagyok benne

*nevet* gondolom! és most menj, élvezd ki új erődet. *mondja, majd visszatér a kastélyba*