*Arven mellet terem, és mosolyog a nőre* na, látom sikeredett a dolog. és hogy tetszett a kirándulás? *kérdi ártatlan hangon*

*felveszi a tőreit majd nyugisan leül ott ahol van*
~vége...~

-jó hosszu votl és kimerítő de még élveztem valamikor.. kivéve mikor a mocsárban kellet usznom.. mondtam hgoy nem csalódsz bennem..
*halványan elmosolyog*

- gyere, menjünk *azzal megfogja arven vállát, és eltűnnek*

*az ajtó a faluba nyílik. egy parasztháznak a bejárati ajtaja. az utcák tömve vannak emberekkel, mindenki mosolyog, és kedves*

*kilép az ajtón, és majd' leesik az álla, amikor meglátja a falut, és a benne élő embereket. ekkor eszébe jutnak Echidna szavai, és összeszedve magát elindul az utcán*

* az egyik stand mellett egy fiatal asszony áll, éppen valami selyemsálakat árul, ahogy elhalad mellette Armanda a szemei vörösen felizzik, de a másik pillanatban ugyan úgy szólítgatja az embereket, hogy vegyenek az árujából*

*feltűnik neki a vöröslóő szem, de nem tud mit kezdeni itt a tömeg előtt, ezért cselhez folyamodik. elejd egy kis pénzt, ami a zsebében volt, majd azzal bevezeti a pénzéhes nőt egy sikátorba*

* az asszony megszállottan követi a csillogó tárgyakat, mindegy neki h pénz vagy ékszer, így belesétál a csapdába, és csak akkor jön erre rá, amikor már a sikátorban van. körbenéz, és mivel senki nem látja őket, leveti az álcáját. egy démonharcos áll Armanda előtt, kezében egy haralmas bárddal*

~ nocsak... ki hitte volna~ *megáll védekező állásban a démonnal szemben, maga elé emeli a kardját, és egy idegesítő mosollyal készteti ellenfelét a támadásra*

* a démon feldühödve tont neki armandának, lesúlytva felé hatalmas bárdjával. ám meglehetősen gyorsan mozog, így nem lesz könnyű dolga az ifjú démonnak. nehezíti még az esélyeit, hogy páncélt visel a harcos*

*kitér egy ugrással a bárd elől, ám így is megsebzi. bal lábáról lehasítja a húst. összeszorítja a száját, nehogy felsikoltson a fájdalomtól, aztán regenerálja a sebét, és visszatámad a déémonra. feje fölé emeli a kardot, és a harcos egyetlen sebezhető pontját, a nyakát célozza vele*

*ellöki a felé meredő kardot, megragadja a nő kezét és vállból kicsavarja, majd oldalra lép, így sikeresen kitöri azt*

*most már felüvölt, ám azonnal össze is szedi magát, előkapja az egyik tőrét, és még éppen idejében belemélyeszti a démon nyakába, majd ahogy ő maga esik lefelé a lendülettel együtt a tőrt végigszántja a harcos nyakát.*

*a démon gurgulázó hangot ad ki, megáll a mozdulatban, szemei kidüllednek, majd hatalmas puffanással rádől Armanda lábára. súlyánál fogva eltörve azt*

*megkönnyebbül, ahogy összeesik ellenfele, a kardjáért nyúl, ami nem messze tőle esett le a földre, azt a démon alá helyezi, és legörgeti a lábáról. azonnal regenerálja törött lábát és vállát.*

*a harcos teste izzani kezd, majd lángra kap, aztán porrá lesz. a holttest helyén egy gyémánt bevonatú kard marad. a próba ezzel véget ért*

*felveszi a földről a kardot, és kilép a sikátorból, majd visszamegy ahhoz a házhoz, amiből kilépett. kinyitja az ajtót, és belép rajta*

* az ajtó Death Valley városába vezetett*