*Egy mosoly kíséretében ugyan. de eltűnik. Innen már maguk is vissza tudnak találni. Amúgy se bírja a csöpögős jelenetek. Visszatér a fellegek közé, és a hasonló jó helyekre.*

~Nem is mondta... azt hitte, hogy nem fog sikerülni~*emlékszik vissza magában, de azért jót mosolyog Angeli érzelemkitörésén. Danténak int egyet*Én is gratulálok neked! Az első tanítványod sikeresen levizsgázott!*vigyorog*

- Igen! Húhh... *kezd lenyugodni és ezzel együtt érzi a fáradtságot is* Menj haza, szükséged van a pihenésre, majd találkozunk! *búcsúzik el tanítványától, és tér ő is haza.*

*Miután Angie eltűnik, ő is távozik, otthon először el sem tud aludni, annyira boldog, csak úgy cikáznak a gondolatai, és a legveszélyesebb helyzetekre gondol vissza.*